Tudomány-népszerűsítés

II. János Pál pápa mindenki pápája volt, 2005. április 8-ai temetési szertartásán a hívek egy része azonnali szenttéavatását kérte: „santo subito” zengett a Szent Péter téren. Karizmatikus, méltóságot sugározó volt egész személyisége.

óth Krisztina, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport kutatója jelenleg önkéntes karanténban van itthon, de megosztotta velünk első benyomásait XII. Pius 2020. március 2-án megnyitott vatikáni fondjairól.

1989. október 23-án a déli harangszó után Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök az országház erkélyéről hatalmas tömeg előtt kikiáltotta a Magyar Köztársaságot.

Giesswein Sándor a következőképpen jellemezte Zichy Nándort 80.

Az 1960-as évek fordulóján jelentős változás következett be a világegyház vezetésében: XII. Pius pápa 1958-ban elhunyt és utódjául XXIII. Jánost választották. Idős kora miatt átmeneti pápának szánták, mégis reformpápa lett, meghirdette a II.

Az egyes helyi egyházakat, nemzeti közösségeket képviselő római ágensek, azaz ügyvivők/képviselők 19–20. századi működésének keretei kevésbé feltártak, mint 16–18. századi kollégáik hasonló tevékenysége.

Az 1950-es évek elejére befejeződött Magyarország szovjetizációja, kiépült a szovjet mintára szerveződő diktatúra.

A cseh Josef Beran azok közé a közép- és kelet-európai főpapok közé sorolható, akik bírálták és szembe helyezkedtek a német nemzetiszocialista agresszióval, majd a második világháborút követően a kommunistáktól hasonló támadásokat, nem egyszer üldöztetést kellett elszenvedniük.

Idén immár ötödik alkalommal rendezte meg a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport a hagyományosan augusztus első napjaiban tartott Egyháztörténeti Nyári Akadémiáját. Az első, 2015. évi „szabadegyetem” óta hagyománnyá vált esemény idén Eger városában zajlott augusztus 1. és 4.

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek emlékirataiban egy helyen így ír: „Ám az egyháznak sohasem alkonyodik.

120 éve született, már 1969-ben felvették a világ igazai sorába,  1996-ban helytállásáért Magyarországon posztumusz Bátorság érdemjelet kapott, 13 éve avatták boldoggá.

Megjelent a 2016-ban elhunyt Csíky Balázs történész monográfiája Serédi Jusztinián bíborosról, egykori esztergomi érsekről. A posztumusz kötetet április 3-án mutatták be Budapesten.

2019.

Mindszenty József bíboros esztergomi érsekké való kinevezése, az 1956-tal kapcsolatos római történészek állásfoglalása, a visszacsatolt felvidéki és erdélyi területek egyházkormányzati kezelése, az 1940-50-es évekbeli püspöki kinevezések: a magyar történelem számos kérdése tisztázódik annak köszö

A vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény vezetőjének, Zágorhidi Czigány Balázsnak a szerkesztésében megjelenő Magyar Domonkos Rendtörténet sorozat harmadik köteteként jelent meg 2018-ban P. Bőle Kornél (1887–1961) domonkos szerzetes 1944-ig terjedő visszaemlékezése.

A magyar hercegprímás, esztergomi érsek feszült figyelemmel az ítélethirdetésre koncentráló, összekulcsolt kezű, nyúlánk, megtört alakja köszön vissza ránk 1949. február 9-én több hazai újság címlapjáról.

Október 17-én az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár, valamint a Kubinyi András Történész Műhely közös szervezésében tartottak könyvbemutatót a PPKE BTK budapesti épületében, melyen a levéltár két legújabb kötetét mutatták be.

A 2016-os év fontos jubileum volt a Domonkos Rend számára, mivel ekkor ünnepelték a rend alapításának 800 éves évfordulóját. Az évforduló alkalmából 2016.

A Fraknói Kutatócsoport fontos feladata, hogy a vatikáni kutatásait ne izoláltan végezze, hanem a lehető legszélesebb kooperációra törekedjen a nemzetközi és hazai történeti, egyháztörténeti műhelyekkel.

Amikor 1881-ben XIII. Leó pápa megnyitotta a Vatikáni Levéltár kapuit, mi magyarok sem tétlenkedtünk: a kutatás és a forrásfeltárás a jeles pap történész, Fraknói Vilmos vezetésével, nagy erőkkel indult el.